Hagyományos cserépkályha.
A cserépkályha felépítése a következő. A külső burkolat kályhacsempéből, a belső járatok samott téglából készülnek. Az építmény a tűztérből és a füstjáratból áll. Ez utóbbi gondoskodnak arról, hogy az égés során keletkező gázok a kéménybe, a hő pedig közvetlenül a kályha falához jusson. Így biztosítva ,hogy a leggazdaságosabban működjön, mert a járatokon áthaladó forró füstgázoknak, van elég ideje ahhoz ,hogy a meleget átadja a külső csempefalnak, ezáltal a legmagasabb hatásfokon üzemelhet. (90%) A kéményen csak a már teljesen lehűlt füstgáz távozik .A cserépkályha a nagy tömegének köszönhetően ,ugyan lassabban melegszik fel,igaz csak a legelső befűtésnél, (felfűtési idő 2-3 óra), viszont jóval tovább tárolja a hőt, mint bármely más fűtő eszköz.Ezért, ez a leggazdaságosabb fűtési mód napjainkban. A viszonylag lassan, felmelegedő kályha fala megtartja a hőt és azt 18-24 óra hosszan sugározva adja le. Emellett konvekció útján is melegíti környezetét a levegő felmelegszik a csempékkel borított felület mentén és felfelé száll, helyére pedig újabb hideg levegő áramlik. Ez a típusú kályha elsősorban sugárzásával melegít, ily módon optimális melegérzetet biztosít a kis légmozgás pedig különösen kedvező a porallergiában szenvedőknek. Ez a fűtési mód a legegészségesebb. A cserépkályhának lényeges szerepe lehet a háztartásban, ha beépítünk egy sütőt, vagy kombináljuk egy sparheltel. Az adottságoktól függően fűthetünk több helységet is egyszerre.